2013. augusztus 21., szerda

Fájó-sárga

Szívem medrében állok,
fájó-sárga vízesésben.
Alá merül benne,
kiömlik a lélek.
Magam alá temeti
fájó-sárga, fájó-félő
szikrázó mindenem.




2013.08.20.

3 megjegyzés:

  1. Te jo eg... Mar egy joideje levelezunk, es en mar az elejen is mondtam mennyire lenyugoz a szemelyiseged de, hogy megjobban megtudsz lepni, le tudsz nyugozni azt sosem gondoltam volna:D csak olvaslak, olvaslak es el sem hiszem, hogy te nem vagy hires, nem ismernek az emberek, es ugy egyaltalan... Remelem idovel majd a konyvespolcrol tekintenek vissza ram ezek a muvek es nem a vilaghalorol ^^

    VálaszTörlés
  2. Hihetetlenül jólesnek a szavaid Szabina és annak még jobban örülök, hogy ilyen szép érzéseket váltok ki belőled.
    Annyira édes vagy és nagyon örülök, hogy megismerhettelek. Igaz még csak írásban kommunikáltunk de már így is kiderült, hogy nagyon egy hullámhosszon vagyunk és hálás vagyok amikor hozzád hasonló személyekkel hoz össze a sors.
    Csodás vagy, maradj meg ilyennek! <3

    VálaszTörlés
  3. Én is csak ugyanezt tudom mondani rád, azt hiszem örülhetünk, hogy a sors egy helyre sodort minket:) ♥

    VálaszTörlés