2013. október 17., csütörtök

Áhitat

Eleven hús a lélek.
Nézd csak, szinte nedves. 
Megérinted, pedig nem is érzem kezed.
Te csak öltözteted a rímeket meseszép köntösökbe,
megkötöd a nyakkendőt is, leporolod az inget. 
Én meg csak ülök a sorok között és hallgatom, ahogy lélegzel, 
csak hallgatom, ahogy lélegzel.


2013.08.18.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése